A designért örök hála Ella Fishernek és Ruta Feeltnek!

Én igazából tragikusabb történteket írok.
Nálam ismeretlen az, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2015. szeptember 20., vasárnap

Altató - vers

ALTATÓ


Nyugszik az éj,
az ablakon a pára,
álmosan röppen madár a fára.
Nyugszik a föld,
árokban az árva,
dunyhaként fordul bele a sárba.
Nyugszik az ember,
nyugszik az álma,
elmúlsz te is, ne félj, Drága!

6 megjegyzés:

  1. Kedves,Doo!
    Ez egy rövidke költemény, de így is lenyűgöző. Köszönöm ezt az újabb csodás élményt.
    Már vonalakat kellene húznom, annyiszor nyűgöztél le.

    xoxo

    Való a L.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Galia!

      Nagyon hálás vagyok a véleményedért és rettentően boldog vagyok, hogy sikerült elnyernie a versnek a tetszésedet. Köszönöm, hogy olvasol és, hogy írtál nekem. Sokat jelent! :)

      Ölel,
      Dorothy L.

      Törlés
  2. Ez a vers valami hihetetlenül gyönyörű... Rövid, de nagyon megérintett. Egy csoda vagy, drága Dorothy. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jane!

      Köszönöm szépen az elismerő és bátorító szavakat, igazán jól esik! :)

      Ölel,
      Dorothy L.

      Törlés
  3. Hidegrázós! *-* fantasztikus! Bocsánat előre a sok kommentért, de ez gyönyörű! *^* kedvenc íróm lettél pillanatok alatt

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Sheena!

      Örülök, hogy így érzed és nagyon boldoggá tesznek a szavaid. A sok kommentért pedig semmiképp ne kérj bocsánatot, mert mindegyik sokat jelent nekem. Köszönöm, hogy itt vagy! :)

      Ölel,
      Dorothy L.

      Törlés