A designért örök hála Ella Fishernek és Ruta Feeltnek!

Én igazából tragikusabb történteket írok.
Nálam ismeretlen az, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2014. október 18., szombat

Magányos romantika - vers

Drága Olvasók!  
Nagyon sajnálom, hogy ilyen ritkán jelentkezem, de mostanában se időm, se ihletem nincsen! Viszont most október 13-án lett 2(!!) éves az oldal és erre nagyon büszke vagyok! Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette és persze minden olvasómnak!  

Magányos romantika 

Felvette öltönyét, gombjában ibolya,
Végtelenül sötét, lehervadt mosolya,
Körme tövig zabálva, ajka vörössé harapva,
Ajtó felé meg-megállva, kalapját felcsapva,
Lépett ki a gyászos, kopár-fás szabadba.

Macskaköves utakon, lépkedett lassítva,
Elfonnyadt virágon, szemét becsukva,
Kapott arcához, tenyerével befelé,
Szeme aljához, húzta lefelé,
Könnyeit morzsolta, száz és száz felé.

Gyászleplen ringva, kétszáz virággal,
Rajta betűk, minta, halálnak nyílával,
Feltűzve  koporsóra, alatta álmokkal,
Könnyei forróra, égett az átokkal,
Zokogva sírta teli, párnáját a vágyakkal.

Ravatal, búcsúszó, érdes melankólia,
Szörnyű, borzasztó az édes lobélia,
Száz temetés, száz könnycsepp csöpög,
Ezredik remegés, ezer torok hörög,
Századszorra temeti, szerelmét az örök.

6 megjegyzés:

  1. Drága Dorothy!

    Nagyon szép lett ez a vers, tetszettek a szóképei, az a képiség amivel írtál...
    A rímelése is nagyon passzolt hozzá, és teljesen átjöttek a benne megfogalmazott érzések,
    egy élmény volt olvasni :D
    Sok ilyen szép verset még!

    Üdv,
    Shirley :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Shirley!

      Nagyon örülök, hogy tetszett a vers és annak is, hogy ilyen hosszú kihagyás után még mindig visszajár a blogra! Köszönök szépen neked mindent!:)

      Ölel,
      Dorothy L.

      Törlés
  2. Kedves Dorothy!
    Régóta várok valami újra ezen a blogon. Egy új versre, egy új novellára. És most már nem bírom - muszáj megkérdeznem; miért dugdosod el tőlünk az újabb írásaidat? :) Miért fosztod meg tőlünk azt az örömöt, hogy olvashassunk téged?
    Remélem, csak időhiányban szenvedsz.. :)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Olvasóm!

    Egyrészt abban, másrészt az ihlet is messziről el kerül, sajnos már nagyon régóta. Írogatok még, de azokat nem érzem olyan jónak, hogy feltegyem őket. Remélem, hamarosan feltudok mutatni valami újat és sajnálo, hogy hanyagolom az oldalt, de köszönöm, hogy olvasol! Sokat jelent :)

    Puszil,
    Dorothy L.

    VálaszTörlés
  4. Véleményem szerint ez egy igazán elgondolkodtató vers.
    ...és nagyon szomorú.

    Ugye nem vagy ilyen szomorú a mindennapjaidban?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Zsófia!

      Az én véleményem szerint a szomorú versek a legszebbek, de remélem ennek ellenére ez a kis iromány tetszett neked. Válaszolva a kérdésedre, ez a versem egy nagyon rossz időszakomban született. :)

      Ölel,
      Dorothy L.

      Törlés